» TANKCSAPDA.COM / Kritikák / ELEVEN - Metal Hammer

ELEVEN - Metal Hammer

Amikor Lukács Laciék azt mondták egy interjúban, hogy az Eleven olyan lesz, mint egy jó kis kalózfelvétel egy hangulatos Tankcsapda buliról, akkor ebben a kijelentésben semmi színezés, semmi reklámduma nem volt. Ez a lemez ugyanis valóban olyan lett mintha megkérted volna a Tankcsapda bulikon a keverőpult mögött tüsténkedő, igen barátságos Méhes Jancsit, hogy ugyan vegye már fel neked a bulit egy kazettára. A Tankcsapda eddigi lemezeit egész jól reprezentáló, bár nem a nyilvánvaló slágerekre koncentráló anyag hangulat szempontjából abszolút hibátlan, de ezt minden koncertjáró fanatikus jól tudhatja, hiszen manapság egyetlen rockbulin sincs akkora tombolás, ugrálás, együtténeklés, mint náluk. Bármelyik nóta bármelyik sorában nyugodtan megpihentetheti a hangját Lukács Laci, mert biztos lehet benne, hogy ugyanolyan óriási kórus üvölti majd a sorokat, mint a két nóta között a Tankcsapda-Tankcsapda csatakiáltást. Így aztán a R 'n' r rigójának (ld. Irigy mirigy!) tréfás újraindítása jól össze is zavarja a lemezt hangról hangra betanult rajongókat. Ahogy minden normális Tankcsapdás, én is hiányolok néhány nótát a lemezről, de mivel a turné első körében a csapat nem is játszotta a Rock and rollnak hívott nótát, az egyik nagy kedvencet, így aztán erre nem is számíthattam. Nem baj majd a következő koncertlemezen rajta lesz! Ha-ha! Az a megátalkodott aki a koncertlemez alapján akarja megtanulni a Tankcsapda nótákat, vagy kielemezni a srácok teljesítményét, az hall majd csodákat mindhárom részről, de aki csak egyszerűen egy otthon is bármikor feltehető szuvenírt akar magának az utóbbi bulik óriási hangulatának konzerválása érdekében, ( a Fordulj fel középrészét hallgatva az ember például tisztán látja maga előtt Lukács eltorzult fejét), az bizony jól teszi ha begyűjti az Elevent. Pláne hogy egy vadi új, és a megszokott színvonalat tartó, középtempós Sapka-sláger stúdiófelvétele is szorult a lemez végére. Ezt ugyebár még Méhes Jancsi sem tudná a kazettád végére varázsolni. Ha-ha! Az új nóta hangzása ugyan nem teper maga alá, de legalább jól illeszkedik a koncertfelvétel végére…